... avagy újabb jó alkalom a pirománia kiélésére.

"De kint sütünk, ugye?" - kérdezi minden alkalommal a Férfi a háznál, amikor grillezhető hús kerül a hűtőnkbe. Már kezdek piromániára gyanakodni, hiszen egy egyszerű bográcsozás is első lépésben a hatméteres lángoszlopot szolgáltató boszorkányégető-máglya megrakásával kezdődik (az más kérdés, hogy mintegy tonnányi levágott gallyunk, felesleges korhadó deszkánk van, amitől ezen alkalmak során szoktunk megszabadulni - bár a kupac valahogy mindig újratermelődik).

Nos, úgy tűnik, a gyújtogatási késztetés kiélésére a hétvégi őszi napéjegyenlőség szolgáltat újabb ürügyet, mikoris apróbb tábortűz (lásd fentebb) megrakásával ünnepeljük a szüretet és gyümölcsérést - és azt, hogy a barátaink mindig kijönnek hozzánk a világ végére.

Egyébként ez az ünnep nem újkeletű, a kelták az utolsó termés betakarításának ünnepét Mabonnak nevezték, és a nagy téli csend és hideg beállta előtt hálát adtak a betakarított élelemért. Máglyákat gyújtottak, áldozatot mutattak be - és mindenféle rituálé is kapcsolódott a szertartásokhoz.

Idén a Kerekmezőn is tudnánk ünnepelni, hiszen íjászos-lepénykenyeres-nemezelős-táncházas, sőt, ami legfontosabb, tűzgyújtós mulatsággal készülnek a helyi hagyományőrző íjászegyesület tagjai. És hogy akkora tűz lesz-e, mint nálunk? Azt majd meglátjuk!

(Fotó: RoundTable.co.uk)