... avagy végre egy virág, amely a kutyák mellett is kibírja!

Nagymamám kertjében rengeteg estike nőtt, nem felejtem el a vibráló pinkeket... sem azt, ahogyan késő délután elkezdték nyitogatni tölcsér alakú szirmaik. Innen kapta a nevét is, hiszen a virágok reggel újra becsukódnak. (Egyébként hivatalosan nem is estike, hanem csodatölcsér, vagyis Mirabilis Jalapa a növény neve). Már érnek a fekete, borsszemre emlékeztető magjai, és ha nem vigyázunk, könnyen el is szaporodik, mire észbekapunk. Minden nap szedek róla magot, mert hiába az önvetés, a kert más - kutyák által frekventált - részén is el akarom ültetni.

Mert ez a növény mindent kibír, háziállatok mellett pont ilyen igénytelen, hálás egynyáriakra van szükségem. Amikor alig tíz centisek voltak a palánták, és több ízben átgázoltak rajtuk a kiskutyák, gondolatban már lemondtam a virágokról, de nem...

Hálistennek ilyen szépen, bokrosan nyíltak egész nyáron, és már alig várom a május végét, hogy több helyre is kerülhessen belőlük. Elviekben teleltethető, amennyiben a karóra emlékeztető gumóját kiássuk - ezzel is teszek egy próbát idén, bár sokkal jobban kedvelem az évelőket, vagy a magról szaporodó egynyáriakat, hiszen mégis kevesebb gond van velük!

A virágok ráadásul nem csak sárga vagy pink, hanem ezek minden képzeletet felülmúló egyvelegében tündökölnek - fent például egy cirmos verzió látható.

(Fotó: PixelTigris.hu)