... avagy csakazértsem depresszió.

Ha volna az ősznek hangja, akkor biztosan a láncfűrész zúgása lenne az. A nyár egyértelműen fűnyíró, a tavaszé lehetne a motoros permetező (igen, létezik!)... a flex meg amolyan évszaktól független általános zajforrás, valamiért mindig felsikít egy a környéken.

Még jó, hogy motoros metszőollót még nem találták fel, mert egy szép napos reggel csendjét nem szívesen törném meg vele. Levágtam az utolsó rózsákat, ugyanis. Jövő hétre már fagyokat mondanak, akkor már inkább a szobában gyönyörködöm bennük még egy darabig. Ez a nehezen meghatározható színű, krémesen sárga, naranccsal futtatott a kedvencem.

Ahhoz képest, hogy költözés után ki akartam irtani az összest, egészen szépen megbarátkoztam velük :)