Anna érkezésével fenekestől felfordult az életünk - de már a babavárás alatt megkezdődött az a testi-lelki változás, amely előkészített minket a fordulatra. Most összeszedem, hogy a legnehezebb, kilencedik hónap alatt mit tapasztaltam, álljon itt az utókornak - remélem, egyszer majd ő is olvassa.

Tapasztalatok a kilencedik hónap alatt:

Alvás: Az meg mi? Ha végre megvan az egyetlen póz, amikor nem nyom, szorít, húzódik, akkor rákezdi a rugdosást. Ha nem rugdos, akkor pisilnem kell, úgy kétóránként. Visszaalvás nagy luxus!

Evés-ivás: Semmi változás. Nem zabálok, nincsenek kívánóssági hullámok.

Utazás: Már autózni sem nagyon, rossz helyen van a biztonsági öv. Viszont vizsgálatokra csak BKV-val tudok bejárni, és ekkora hasmérettel már többnyire átadják a helyet. Többnyire :)

Orvosok: Hetente CTG a világ végén. Ha nem jön időben, naponta lesz. Ajánlom, hogy jöjjön!

Munka: Az utolsó hónapra végre táppénz. Illetve december 1-től. 16-án pedig megérkezik Anna, hát nem sok pihenés jutott.

Sport: Hahahahaha. A cipőfelvétel annak számít?

Testi változások: HAS. Giga has. Már megrettenek a tükörképemtől. Derékfájás. Alig vonszolom magam-érzés.

Lelki változások: Félelem. Mindenki szörnyű szüléstörténetekkel traktál. Jöjjön már és jaj mi fog történni, minden maradjon inkább így.

Nehézségek: Bármi, ami fizikai aktivitást követel.

folyt. köv.