Az éjjeliszekrény lecserélése után maradt egy darab rattandobozom, amibe átmenetileg a maradék fonalakat gyűjtöttem jobb híján. A gombolyagok színes kavalkádja azonban talán nem a legszebb látvány, így mindenképpen szerettem volna valamilyen fedelet a kosárra. Végül így született meg a puff ötlete.
Ezeket használtam fel hozzá:
- egy darab kis párna (szintén ikeás, valamikori legolcsóbb Vilma sorozatból, a képen huzatban)
- egy darab, a kosár méretével megegyező MDF-lap
- szegecsek
- maradék fonal a "kárpitozáshoz"
Először is a Férfi segítségét kértem, és vágattam vele egy akkora négyzetet maradék MDF-lapból, amely jól illeszkedik a kosár tetejére. Majd maradék fonálból kötöttem egy ennél két-három centivel nagyobb formát, belekalkulálva a párnázás okozta anyagveszteséget is. Már csak annyit kellett tennem, hogy a szegecsekkel egyenletesen végigszurkálom a fát, így rögzítve a párnát. A kötés és a Férfi fülének rágása sokkal időigényesebb folyamat volt, mint maga az összeállítás... Már csak egy zsanért kell a kosár és a lap találkozásához fúrnom, hogy felhajtható legyen a fedél.
A végeredmény pedig:
