A tavaszi nagytakarítás jegyében kipakoltuk a kerti fészert, és újból napvilágra kerültek azok az apróságok, amelyek év közben a feledés jótékony homályába veszve várják a megváltást - amely leginkább továbbajándékozás vagy egy jó alapos lomtalanítást jelent. Igen, rengeteg csetresz kallódik nálunk... ez a készlet jó lesz odakint, grillezésre, nehogy a jó porcelánt törjük össze kertiparti alatt... hú, ez de szép, még a nénié volt... á, pont ilyen volt a gyerekkori nyaralóban, ezt nem dobjuk ki!... ebből kínálót akarok csinálni, csak kéne egy speckó fúrófej előbb... Ennek persze egy a vége: csak porosodik odakint a sok tányér és bögre. Ez a helyes kis kék csíkos, formás darab is ott várt sorsa jobbra fordulására a többi közt, mikor végre elszántam magam a megmentésére.
Az interneten már régóta közkedvelt újrahasznosítási ötletet választottam a kis kávéscsésze újjáélesztéséhez: csészéből egyedi teamécses lesz belőle. Ehhez csak kanócra (megvásárolva: 2004, "egyszer csak jó lesz valamire!-power"), gyertyamaradékokra, és két darab befőttesgumira volt szükségem.
A gyertyát szépen összefarigcsáltam, és vízgőzben megolvasztottam. A kanócot egy helyben tartva lassan feltöltöttem a csészécskét:
Majd mivel a hő hatására a viasszal bevont kanóc egyszerűen lekonyult, rögtönzött sínbe raktam a viasz megszilárdulásáig, amelyet két befőttesgumi szolgáltatott, egyszerűen ráhúzva az egész csészére:
Pár óra múlva már el is készült a régi-új teamécses, és a kis kék csíkos csésze új funkciót kapott:
