A teljesség igénye nélkül az óévbúcsúztató és újévköszöntő babonaságok legjava:

- Szilveszterkor ne egyél baromfit, mert elkaparja a szerencsét. A pulyka ráadásul haragot is hoz a házhoz. Bár karácsonykor szinte megkerülhetetlen, de most halat sem kellene fogyasztani, hiszen elúszik vele a szerencse. A legjobb a malac, mert az előtúrja azt.

- Az óév utolsó napján nem szabad semmit kivinni a házból, főleg nem a szemetet, mert"elszáll a tehén haszna".

- Ha évkezdéskor férfi vendég lépi át először küszöböd, az szerencsét hoz, a nő elviszik azt.

- Amit újév napján teszel, az fogja meghatározni az egész éved.

- Pénz áll a házhoz, ha lencsét, babot eszel - ezek alakjukban hordozzák a pénz szimbolikáját.

- Ne álljon üresen a liszt- és cukortartó, így a jövő évben sem fogsz semmiben hiányt szenvedni.

- A jósló babonák közül ilyenkor is alkalmazható a gombóc-főzés: a lányok gombócot főztek, melybe papírokon beletettek neveket, és amelyik gombóc feljött, az abban rejlő férfinév viselőjét gondolták jövendőbelijüknek. Hasonlóképp a lencsefőzelékbe rejtett egy szem mandula, vagy a pogácsába sütött egy darab fémpénz is a szerencsét, a legkorábban házasulandókat jelezte. Nem jövendőbelijükről, hanem a férjhezmenetelükről adtak hírt a malacok: a lányok kiszaladtak a disznóólhoz, megrúgták az ól falát, s ha a disznók röfögtek, biztos volt, hogy az új évben férjhez mennek.

- Ha még nem találtad meg az igazit, akkor tegyél tükröt és fésűt a párnád alá, és éjszaka megálmodod jövendőbelidet!

-  A gazdagságot többféle rétessel lehet hosszúra nyújtani. Régi szokás az egész kenyér megszegése is, hogy mindig legyen a családnak kenyere.

- Az újév népies elnevezése kiskarácsony, s a nagykarácsonyhoz hasonlóan néhány településen ilyenkor is megajándékozták a gyermekeket. A meglepetést nem az angyalka, hanem az újévi csikó hozta. Természetesen az ajándék dióra, almára, pogácsára korlátozódott.

A gondola.hu gyűjtéséből:

A Dunántúl egyes részein úgynevezett tollaspogácsát sütöttek: a pogácsák közül előre kijelölték, melyik családtaghoz tartoznak, és egy-egy tollat szúrtak beléjük, majd a tollak sütés alatti sorsából következtettek az emberek sorsára. Akinek a tolla megégett, az már nem érte meg a következő tollaspogácsa-sütést.
Ismert szokás volt vidéken a nyájfordítás is, a cél az volt, hogy az állatok felébredjenek és a másik oldalukra feküdjenek, így gondolták szaporaságukat biztosítani.

 Erdélyi hagyomány a nagyobb ünnepeken -így húsvétkor és pünkösdkor is- a tüzeskerék-engedés. Szalmával betekert kereket meggyújtottak és legurították a domboldalról. Úgy tartották, a kerék összeköti az óesztendőt az újjal.

 A bukovinai székelyek szilveszterkor hagymából jósoltak a következő évi időjárásra. A gazda félbevágott egy fej vöröshagymát, 12 réteget lehántott róla, ezek jelképezték egyenként a hónapokat. Mindegyikbe szórt egy kevés sót, és amelyikben reggelre elolvadt, az a hónap csapadékosnak ígérkezett, ha azonban a só megmaradt a hagymalevélben, akkor szárazságra lehetett számítani.

Szokás volt kora reggel friss vízben mosakodni, hogy egészségesek maradjanak. Aki reggel a kútról elsőnek mert vizet, "elvitte az aranyvizet", és egész évben szerencsés volt.

 Ezen a napon nem szabad orvost hívni, orvoshoz menni, mert akkor betegséggel töltjük majd a következő évet.